Elhelyezkedés

Dél-Nógrádban, az Ecskendi-dombvidéken, a Céklás-patak mentén települt Budapesttől 60 kilométerre Pest megye határán. A táj dombos, a község egy völgyben helyezkedik el. Jelenlegi nevét 1905-től viseli. Előtagja erdős területre utal, utótagja a honfoglalók egyik nemzetségének, törzsének nevét viseli.

Története

A X. század tájékán telepítették ide a Kürt- törzsbelieket. Neve viszonylag későn szerepel az oklevelekben. Elsőként 1274-ben ( esetleg 1286 ? ) említik egy családi hatalmaskodással kapcsolatban, amikor Kürtti Miklós és fia János elfoglalta Vanyarcot. 1469-ben KYRTH alakban ill. KYWTH alakban fordul elő.

1519-ben faluként említik, az 1550-es években török fennhatóság alá kerül. A török defterek tanúsága szerint  a  viszonylag  nagyobb  települések közé tartozott.  Bár 1542-ben  Balassa Zsigmond  birtokaként  17 pusztatelekkel  írták össze  magyar részről,  1580-ban  már 25,1590-ben 23 adóköteles család szerepel az összeírásban. Ilyen előneveket viseltek a lakosok: Mátyás, Király, Bodoni, Kis, Fejir. A falu neve ekkor KÜRTH. Az 1560-as években Csender Cselebi hűbéri birtoka. Az 1680-as években elpusztult, elnéptelenedett a falu, valószínűleg az 1683-ban lezajló, Bécs elleni török ostromból visszavonuló Szobjevszky katonái telepítik ki a magyar lakosokat . A szájhagyományok és a még meglévő romok alapján Kürth nem a mostani helyén volt, hanem kb. 2 kilométerre nyugat felé, az acsai út mentén, a régi Csemetekert és Malom árok fölötti részen, Nógrád és Pest megye határán.

Az idősebbek még emlékeznek az itt álló templom alapjaira, melynek köveit 1945 után házépítéshez hordták szét. A helyszínen megüszkösödött gerendákat, koporsó- és csontmaradványokat találtak 1959-ben az erdőkürti iskolások. Ez alátámasztja az 1697-es Canonica Visitatió lejegyzését, mely szerint a templomot a török elpusztította, s a berendezés is gyújtogatás áldozata lett. Viszont az 1702- re vonatkozó utalás, hogy a templomot már kijavították, majd 1729-ben újra kibővítették, talán nem erre a templomra vonatkozik.)

Kürth 1688 -1700- ban  települhetett újra /1696-ban/, mert ekkor indul meg a tömeges újratelepítés. Ekkor kerülhettek ide a Felvidékről szlovák telepesek.

1715-ben 14, többségében szlovák család művelte a földet. 1826-ban ezt jegyezték föl: Népes magyar és tót falu. Földje, rétje, legelője hasznos és elégséges a nép számára. Residentionális épülete vagyon itten báró Hellenbach özvegyének, aki a téli napokat többnyire itten tölti.

Az újratelepítés után 1771-ben báró Hellenbach György evangélikus jobbágyokat telepít Kürtre. Templomuk is ebben az időben épült.

Kürti uraságok

A XIX. században : gróf Stainlein Saalemberg Edvárd, majd özvegye báró Hellenbach Paczolay Zsuzsanna. 1872-től gróf Wilczek Ede(felesége báró Prónai Anna).

       Gróf Wilczek Ede

Az Ecskend-hegy a XVIII. sz. második felétől a Grassalkovich család vadászterülete, majd királyi terület. A XX. sz. elején gróf Wilczek Frigyes és az acsai báró Prónay testvérek voltak a falu földbirtokosai.

A Wilczek-kastély 25 holdas parkerdőben helyezkedett el, arborétum jellegű parkja, gyümölcsöskertje, üvegháza volt, még saját áramfejlesztővel és vízvezetékkel is rendelkezett. 1944-ben bombatalálat érte, majd az épületet széthordták (gépállomás is épült belőle).

A két világháború között 900 lakosa volt a településnek, kisbirtokosok, zsellérek, és gazdasági cselédek lakták.

Vallás

Két temploma fíliaként működött (Kállón a katolikus, Acsán az evangélikus lelkész lakott). Két felekezeti iskola is volt.

Elhelyezkedés

A községhez több puszta is tartozott: Morgos puszta, Dolina, Sajvölgy, Almavölgy, Daróc, Uzsa. Az 1945-ös földosztás, majd szövetkezetesítés után ezek elnéptelenedtek, épületeiknek nagy részét elbontották.

Oktatás

1966-ban új iskola épült 4 tanteremmel. Itt folyik ma is az oktatás 8 évfolyamon. A szlovák nemzetiségi nyelv oktatása is megoldott. Napköziotthonos óvodája is van a községnek. 1972-ben létesült a klubkönyvtár, faluház jelleggel. Ez a közművelődés színtere. Az önkormányzat is ebben az épületben kapott helyet.

Látnivalók

A település nagy területen helyezkedik el. A régi uradalmi cselédlakások helyén családi házak épültek. Régi stílusú épület már alig van. A település postával, üzletekkel, gázzal, telefonnal ellátott. A falunak szép színfoltja az új apácakolostor, mely nem rég került átadásra. Jelenleg a település lakossága az elöregedés jeleit mutatja,  bár az iskola létszáma az utóbbi időben örvendetesen évről évre emelkedik.

 A kolostorunk